Sikeresen katapultált egy Ka-52-es harci helikopterből mindkét pilótája– állítja több ukrajnai konfliktusról hitelesen tudósító forrás a közösségi médiában. Ha igaz a hír, ez az első alkalom, hogy valaki egy helikopterből sikeresen katapultált harctéri körülmények közt.
Soha nem járhatott volna sikerrel Kína vagy az Egyesült Államok ellen egy olyan helikopteres támadás, mint amelyet az ukrán légierő ma reggel végrehajtott az oroszországi Belgorod ellen; az incidens azt igazolja, hogy Oroszország már nem nagyhatalom többé – véli Bruno Macaes, nemzetközileg elismert Eurázsia-szakértő.
Talán még sosem láthattunk olyan videót, melyen a pilótafülkéből nézhetjük végig, ahogy egy orosz Ka-52-es harci helikopter szárazföldi célpontokat támad. Pár perce kikerült a közösségi médiába egy Hosztomel reptér körül készült akcióvideó, melyet egy Ka-52-es pilótája jó eséllyel sisakkamerával rögzített.
Furcsa helikopter-támadásról szivárgott ki egy videó Ukrajnából, melyen az látható, hogy két orosz harci helikopter szárazföldi célpontok támadására való nem irányított rakétákat lő a levegőbe, majd elrepül. A nem éppen hagyományos akcióra többféle magyarázat is létezik.
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió során általánosságban az volt megfigyelhető, hogy az orosz haderő elsősorban nem a csúcstechnikát, hanem a szovjet időkből megmaradt, felújított eszközöket alkalmazza a harcok során. A háború előrehaladtával azonban egyre modernebb orosz járművek, kézifegyverek is megjelentek a harctéren és váltak ellenséges tűz áldozatává vagy kerültek ukrán kézre. Az elmúlt években hypeolt orosz csúcstechnika, például Szu-57-esek, Armaták vagy Urán-9-esek még mindig nem jelentek meg Ukrajnában, melynek több lehetséges oka is van.
Mióta Oroszország nyíltan megtámadta Ukrajnát, azóta lobbizik az ukrán kormány, illetve az őket támogató külföldi politikai erők egy része azért, hogy a NATO, az Egyesült Államok, illetve más, szövetséges országok vezessenek be egy úgynevezett repüléstilalmi zónát Ukrajna fölé. Washington, London és a NATO vezetése azonban rendre elutasítja a zóna létrehozására vonatkozó kérelmeket, arra hivatkozva, hogy ez harmadik világháborúhoz vezetne. Nézzük, hogy működne pontosan egy repüléstilalmi zóna Ukrajna felett és minden „jó szándék” ellenére miért nagyon veszélyes egy ilyen deklaráció.
További harci repülőgépeket és helikoptereket helyezett át a NATO Romániába, a szövetség keleti szárnyának megerősítése érdekében, válaszképpen az Ukrajnában kezdődött orosz hadműveletre - közölte pénteken a román Adevarul című lap.
Folyamatosan jönnek a hírek az orosz-ukrán háborúról. Úgy tűnik, az eleinte töretlen orosz offenzíva valamennyire lelassult, heves harcok bontakoztak ki az ukrán főváros, Kijev és a második legnagyobb város, Harkov körül. Összecsapások zajlanak még Szumi és Herszon térségében is. A kiszivárgott felvételek alapján mindkét oldal komoly veszteségeket szenvedett.
Egészen komoly légiharc bontakozott ki az ukrán főváros, Kijev körül, a térséget ellepték az orosz helikopterek, a város fölött pedig vadászgépek lövik egymást.
Reggel nagyon úgy tűnt, hogy teljesen lesokkolta az ukrán haderőt az oroszok támadása, kora délutánra viszont heves harcok alakultak ki már több stratégiai fontosságú régióban is. Az ukránok egyre keményebb ellenállást tanúsítanak, most már úgy néz ki, hogy nem fog megvalósulni az oroszok számára ideális forgatókönyv, melyben érdemi harcok nélkül beveszik az egész országot.
Rengeteg felvételt látni az elmúlt napokban az Ukrajna térségében gyülekező orosz páncélosokról különféle közösségi oldalakon; néhány formáció alig pár kilométerre tartózkodik az ukrán határtól. Érdekesség, hogy számos harcjármű furcsa jelzésekkel is el van látva, melynek pontos jelentéséről csak találgatni lehet. Közben felvételek kerültek ki a napokban lezajlott tüzérségi párbajokról is a szakadárok és az ukrán haderő közt.
Rendkívül elhanyagolt állapotban volt az ukrán haderő 2014-ben, amikor a donyeci konfliktus kirobbant, részben ez is vezetett oda, hogy Oroszország gyakorlatilag egy puskalövés nélkül annektálni tudta a Krímet és a Donyec-medencét uraló szakadárok ellen indított "terrorellenes hadműveletek" is befuccsoltak. Az ukrán haderő ütőképességének növelése végett számos nyugati ország öntötte a fegyvereket, katonai felszereléseket Ukrajnába az elmúlt években, az idei vélt vagy valós orosz fenyegetés miatt pedig különösen megugrott a nyugati katonai támogatás volumene. Hiába a nagy összegek, óriási szállítmányok, heves politikai üzenetek, valójában kevés olyan fegyver érkezett Ukrajnába nyugatról, mellyel érdemi elrettentő erőt tudnak állítani egy esetleges orosz invázióval szemben.
A múlt héten magyar befektetők többségi tulajdonába került az Aero Vodochody, a legnagyobb cseh repülőgépgyártó vállalat. A nagymúltú cég a Vasfüggöny leomlása előtt élte legszebb napjait, amikor több ezer kiképzőgépet gyártottak a keleti blokk országainak, de még vadászgépek is százával „gurultak ki” a cseh vállalat üzemeiből. Az új tulajdonosok vélhetően a modern vadászgépek pilótáinak kiképzésére specializálódott L-39NG sugárhajtású kiképzőgépektől várják a vállalat értékesítési számainak felfutását, de hamarosan valószínűleg sor kerül majd könnyű csapásmérő repülőgépek gyártására is az Aeronál. Az akvizíció egyébként beleillik a kormány abbéli stratégiájába is, hogy modern repülőgép-ipari ökoszisztémát alakítsanak ki Magyarország vonzáskörzetében.
Lezárult a kecskeméti reptéren megtartott Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató szombati napja. A sok látványos légi- és szárazföldi bemutató megtekintése mellett alkalmunk nyílt beszélgetni számos haditechnikai szakértővel és döntéshozóval is a helyszínen. Mint megtudtuk, a magyar kormány tárgyal a Rheinmetall-lal a teljesen önvezető Mission Master portfólió megszerzéséről, az eszközök önvezető technológiája pedig számos Rheinmetall harcjárműbe bekerülhet, így a brit Challenger harckocsikba is. Emellett megtekintettük az új magyar kézifegyver-portfóliót is, illetve megtudtuk, hogy hamarosan lezárul a cseh Aero Vodochody megvásárlása és ma aláírásra került a Saabbal egy szándéknyilatkozat is repülőgépek fejlesztéséhez és gyártásához kapcsolódó együttműködési lehetőségek kutatásáról.
Nyugodt körülmények és óriási érdeklődés mellett zajlanak az augusztus 20-ai nemzeti ünnep programjai - közölte a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken a Facebookon.
Videót készített a Task & Purpose nevű amerikai katonai ügyekkel foglalkozó médiaügynökség arról, hogy élték, élik meg az amerikai katonák a kabuli reptér körül kialakult káoszt, és hogy dolgozzák fel a veteránok NATO-csapatok evakuációjának tragikus következményeit.
Körülbelül 2000 milliárd dollárt költött el az Egyesült Államok az afganisztáni intervencióra, ebből 83 milliárd dollár ment el az afgán haderő felszerelésére és kiképzésére. Miután az Afgán Nemzeti Hadsereg nagy része egy puskalövés nélkül letette a fegyvert, jelentős mennyiségű amerikai hadianyag jutott a radikális iszlamista tálibok kezébe, nem is beszélve arról, hogy a kiképzett kormánykatonákat is biztosan megpróbálják majd integrálni az új rendbe. Nézzük, milyen fegyvereket zsákmányoltak a tálibok.
Ezrek menekültek Kabul városából az Egyesült Államok által ellenőrzött kabuli reptérre, hogy az utolsó biztonságos útvonalon elhagyhassák az országot a tálib hatalomátvétel után. Az iszalmisták megtorlásától rettegő afgán állampolgárok elözönlötték a kifutópályákat és a felszálló amerikai katonai repülőgépekre kapaszkodtak. Már legalább öt ember meghalt és az amerikaiak fegyverhez nyúltak, hogy a pánikoló tömeget megfékezzék.